Bevallom férfiasan, hogy járok turkálóba. Ha nem is ez a fő hobbim, de körül szoktam nézni néhány havonta. Sokkal izgalmasabb pólókat, ingeket lehet találni ott öt négyzetméteren, mint két-három pláza több ezer négyzetméterén. És igen, azt is figyelem, hogy milyen kommunikációs eszközöket használnak. Pár éve egy tökéletes mosóporos promócióra lettem figyelmes.
Nem tudom, hogy a marketingeseknek vagy az ügynökségnek jár-e a dícséret, a lényeg az, hogy végre el mertek szakadni a mosóporok esetében (is) általános felülpozicionálástól. Persze nem azt mondom, hogy Tahi-Tóth Lászlóval ezt ne tették volna meg már korábban és szerepeltetésével ne lőtték volna be jól a célcsoportukat, de még ezt is sikerült pontosítaniuk.
A Bonux 2011-ben ugyanis úgy döntött, hogy Budapest egyik nagy turkálóhálózat, a Háda üzleteiben tart promóciót. A működése is rémesen egyszerű volt: aki minimum 2000 Ft értékben vásárolt, az egy-két mosásra elegendő tesztcsomagot kapott a Bonux legújabb termékéből.
Ehhez persze nyomtattak szórólapokat és az eladáshelyen is kommunikáltak, pl. a tükörre is került matrica, amiért külön plusz pont jár a kreatív csapatnak.
Bátor lépés volt ez a gazdasági válságban egy márkától? Szerintem igen. Megértette saját célcsoportjának igényeit? Megtalálta az utat az új termék bemutatásához? Határozottan igen.
Sajnos sokszor tapasztalom azt, hogy a marketing osztályon ülők azt várják tőlünk, ügynökségen dolgozóktól, hogy őket varázsoljuk el a kreatívjainkkal és az ötleteinkkel. Olyan anyagokat választanak ki, amelyek nekik tetszenek, sokszor akár a kutatások eredményét is félresöpörve.
Csakhogy ők nem járnak turkálóba. És ez nem baj, ha tudják, hogy nem ők a termékük célcsoportja.